Indirekt tároló

Az indirekt tárolókat használati melegvíz készítéséhez alkalmazzák. Általában acéllemezből készülnek, belső felületük zománc bevonattal van ellátva, amely jól véd a korrózió ellen. Jellemzőjük a nagy teljesítményű hőcserélő, amely gyors felfűtést tesz lehetővé, igy kisebb méretű tárolót alkalmazhatunk, melynek alacsonyabb a hővesztesége.

Fali és lábon álló kivitelben, egy, illetve két hőcserélővel (egyes típusok három), kiegészítő elektromos fűtőbetéttel vannak ellátva.

A gázkazánon kívül alkalmasak napkollektoros rendszer, vegyestüzelésű kazán, vízteres kandalló fogadására is.
 

Mekkora legyen a kiválasztott berendezés, mekkora legyen a tároló? A berendezést mindig az átlagos melegvízhasználathoz méretezzük. Túlméretezni nem érdemes, hiszen fajlagosan rendkívül drága beruházásról van szó, ráadásul egy nagyobb berendezéssel nem lehet energiát megtakarítani. Első teendő a vízfogyasztási szokások felmérése. Ez egyénenként, illetve családonként rendkívül változó! Lássuk az alábbi példát: A családfő arról számol be, hogy a négytagú családját pontosan kiszolgálja egy 80 literes villanybojler. Továbbá megtudjuk, hogy éjszakai árammal működő készülékről van szó. Ebből következik, hogy egy nap csak egy felfűtés lehetséges, így már csak a hőfokszabályzót érdemes megnézni. Meglepődve tapasztaljuk, hogy maximumra van állítva, tehát 85 'C a vízhőmérséklet, melyet nyílván hidegvíz hozzákeverésével szelídítenek megfelelő hőfokúvá.

Ebben az esetben elegendő a kis méretű tároló, de a magas hőmérsékletű víz előállítása nem gazdaságos. Válasszunk akkora tárolót, amelyben 50-60 'C-os vizet tudunk tárolni. 
Az általános méretezés: 30 liter / fő.

A hőtermelő is befolyásolja az indirekt tároló méretezését. Gázkazánnal bármikor, azonnal tudunk melegvizet készíteni tehát elégendő egy kisebb tároló. Napkollektor vagy vegyestüzelésű kazán esetében szakaszos üzem van, tehát mindig ki kell használni a napsütést, vagy a jól megrakott kazánt. El kell tárolnunk a hőt arra az időszakra, amikor nem működik a berendezés. Ez nagy tárolót igényel. 
Az általános méretezés ebben az esetben 60 liter / fő.

A tárolós rendszerű változatoknál van lehetőség úgynevezett cirkulációs vezetéket csatlakoztatni, aminek segítségével a melegvizet egy szivattyú és programóra beiktatásával cirkuláltatni lehet a hálózaton belül. Ezáltal amikor kinyitunk egy csapot, azonnal folyik a melegvíz. Persze ez nem a legtakarékosabb, ám a legkomfortosabb megoldás, A programóra beállításával a cirkuláció időzíthető, csak akkor indul el, amikor arra ténylegesen szükségünk van.Ha a HMV rendszerben lévő vizet nem tartanánk állandó keringésben, a vezetékben lévő víz hőmérséklete a legjobb szigetelés ellenére is rövid időn belül a fogyasztó által elfogadható hőmérséklet alá csökkenne; a megfelelő hőmérséklet csak a kihűlt víz kifolyatása után volna elérhető. Ez a kifolyatás jelentős vízveszteséget okoz, miközben veszteségként jelentkezik a korábban felmelegített, de a vezetékben lehűlt és ezért elfolyatott víz hőtartalma is.

Az indirekt tárolókat biztonsági szeleppel kell ellátni. A fűtés alatt a kombinált biztonsági szelep kifolyócsonkján a táguló víznek csepegnie kell, ezért gondoskodni kell a csepegő víz megfelelő elvezetéséről. Beépítéskor figyelni kell arra, hogy a csepegés látható legyen. A kifolyócsonkot elzárni, a vízcsepegést nem látható módon elvezetni nem szabad! A rendszeres vízcsöpögés megakadályozása szaniter tágulási tartály beépítésével történhet. A tágulási tartály véd a vízütés ellen is. Biztonsági szelepre ebben az esetben is szükség van, mert  a tágulási tartály gumi membránja átszakadhat.

A vízütés a folyadékáramlás hirtelen lezárásakor keletkezik (például mosógép, edénymosó, toalett), vagy az áramlás változása során. Az áramlás ilyen lezárása nyomáshullámot idéz elő, mely a csővezetékben terjed és kalapácsszerű hangot ad. Az ilyen nyomáshullám gyorsabban terjed, mint a hangsebesség, nagy nyomást képes kifejteni, mely idővel károsíthatja a csővezetéket és a csőkötéseket.Nem tesz jót a csaptelepeknek és a sarokszelepeknek sem, de károsíthatja az érzékenyebb készülékekket is (pl. mosogatógép) Emellett a nyomáshullámok kellemetlen zajokat okoznak amit a csövek eljuttatnak az épület távoli pontjaira is.

A legionella baktérium veszélye!