Síkkollektorok
A napkollektorok legelterjedtebb, legismertebb változata az ún. síkkollektor, melynek felépítése az 1. ábrán látható. A síkkollektor tulajdonképpen egy elõl üvegezett, hátul hõszigetelt lapos dobozszerkezet, melybe belül egy jó napsugárzás elnyelõ képességû fekete lemezre (abszorberre) erõsített csõkígyó található. A síkkollektorok működése egyszerű: a napsugárzás áthalad a jó fényáteresztõ képességű üveg fedõlapon és elnyelõdik az abszorberen, ami az elnyelt napsugárzás hatására a hozzá erõsített csõkígyó rendszerrel együtt felmelegszik. A keletkezett hõenergiát aztán a csõvezetékben keringtetett hõátadó folyadékkal lehet elszállítani a napkollektorból, és lehet felhasználni pl. vízmelegítésre.
Síkkollektorokat már több évtizede alkalmaznak iparszerűen, ezért a gyártásuk, üzemeltetésük során bõséges tapasztalat halmozódott fel, így elmondható, hogy a ma kapható, hagyományos, síkkollektoros rendszerek valóban kifogástalanul működnek. Ennek köszönhetõen mára a termékpaletta meglehetõsen letisztult, a jelentõsebb gyártók által kínált síkkollektor változatok között nehéz különbséget tenni. A síkkollektorok közös jellemzõje az egyrétegû üvegfedés, és a magas szelektivitású elnyelõlemez alkalmazása. Az ilyen kollektorok maximális hatásfoka 80% körüli érték, átlagos, derült idõjárás esetén pedig 60% körüli hatásfokkal alakítják át a napsugárzást hõenergiává. Kapható a tetőfedő anyagba integrált változatuk, amely esztétikus, kiváltjuk vele az adott felületen a burkolatot (tehát kevesebb cserepet kell megvennünk), viszont meghibásodás esetén igen magas költségekkel számolhatunk.
 |
Méretezésnél nettó felületet kell figyelembe venni.
|
Abszorbernek nevezzük azt a fémlemezt, ahol a hőelnyelés folyamata végbemegy. Az abszorbert a jobb fényelnyelő képesség érdekében egy speciális bevonattal látják el. A modern, szelektív bevonatok többrétegűek, s megakadályozzák a visszaverődést. Ez a bevonat különböző válogatott fémek púdernél is finomabbra őrölt porából készül. Általában három réteget alkalmaznak. Az egyes rétegeket változó szemcsenagyság szerint hordják fel a fémlemezre vákuum alatt, így a tapadás és az eloszlás tökéletes. Ha pl. mikroszkóp alatt vizsgáljuk meg az ilyen bevonatokat, azt látjuk, mintha egy sűrű erdő felett repülnénk. Ágas-bogas felület, mely kiválóan elnyeli a fényt, de nem engedi a visszaverődést.
Az abszorberlemez hátoldalára vékony csőhálózatot forrasztanak. Ebben áramlik a hőtovábbító folyadék, mely elszállítja a kollektorban termelt hőt a víztartályba. A folyadékot a téli időszak miatt fagymentessé kell tenni, ezért fagyálló koncentrátumot kevernek össze a vízzel. A napjainkban használatos propilénglikol nem mérgező és jól ellenáll a magas hőmérsékleti ingadozásoknak is. A kollektorban az abszorberlemez alatt hőszigetelést helyeznek el, amely megakadályozza a megtermelt hő elvesztését. A napkollektort felülről egy speciális, biztonsági üveg védi, amely igen rugalmas, fémben szegény edzett üveg és nagy a fényáteresztő képessége. A kollektor teste, kerete a beépítés módjától függően lehet fa, vagy alumínium. A beszereléshez a különböző tetőfajtákhoz való készleteket alkalmaznak, melyek biztonsággal rögzítik a napkollektorokat minden időjárási körülmény esetén.
Ejtsünk néhány szót a kollektorok egy érdekes alkatrészéről is, mégpedig a szellőző burkolatról. A síkkollektorok alsó részénél szellőző nyílások vannak, enélkül ugyanis az üvegfelület belső része párásodna, ami erősen rontaná a hatásfokot. Gyakorlatilag az elnyelőfelület nincs elválasztva a környezettől, így az oxidációtól, a porosodástól sem. Sajnos a gyártók elfelejtik közölni a hátrányokat, a felhasználók meg jó esetben észre sem veszik a jelentős teljesítmény-csökkenést, hiszen jobbára nem kerül beépítésre hőmennyiség mérő a rendszerbe. Vannak olyan síkkollektorok, amelyek egy-két éven belül akár 50%-os teljesítményesést produkálnak. A gyengébb minőségű síkkollektorok élettartama mindezekből fakadóan 15 év körül van csak.
Bármilyen a kivitel, akármilyen üvegfelülettel is szerelik, marad mégis egy nagy gond: mégpedig a kollektor déli irányba szerelve nem követi a Nap járását! Ebből következően délben adja le a legnagyobb teljesítményét, hiszen ekkor süt szembe a Nap. Ezt kiküszöbölendő alkalmaznak olyan üveget is, amelynek felületébe megannyi pici prizmát nyomtak gyártáskor, ennek megfelelően oldalról is tud fényt juttatni az abszorber felületre, növelve az energiatermelés hatásfokát. Jellemző módon azonban a síkkollektorok hővesztesége mindezektől függetlenül nagy. Egyszerűen érzékelhető, ha nyári napsütésben megérintjük az üvegfelületet. Forróságot fogunk tapasztalni, mégpedig jóval nagyobbat, mint a környezeti hőmérséklet.
Termékek
| Ebben a kategoriában nincsenek termékek. |