Kondenzációs technikaA kondenzációs gázkészülékek elterjedését az elmúlt évekig a megtérülésükhöz viszonyított magas ár nagymértékben gátolta. Mára megváltozott a helyzet. A tömeg-gyártás miatt csökkent a készülékek előállítási költsége, a gáz ára viszont jelentősen emelkedett. Ma egy kondenzációs kazán többletköltsége 2-3 év alatt megtérülhet. |
||
A kondenzációs kazánok a '80-as évek elején kezdték meg térhódításukat Hollandiában, és mára már közel 100%-os a részarányuk. Hazánkban a kazánok mindössze 1-2%-a ilyen típusú, de a jövőben ez az arány minden bizonnyal nőni fog. Az első, ami a szemünkbe ötlik egy kondenzációs kazán prospektusát forgatva, az a gyártók által hirdetett 108-109%-os hatásfok. A tájékozatlan érdeklődő ezt látva érthető módon megzavarodik, hiszen már az általános iskolában is azt tanultuk, hogy egy valós berendezés hatásfoka csak 100%-nál alacsonyabb lehet. Akkor pedig hogy is van ez?
A kondenzációs kazánok magas hatásfokát úgy tudjuk a legjobban kihasználni, ha fűtési rendszerünkben a fűtővíz minél alacsonyabb hőmérsékletű. A legmagasabb hatásfokot 40/30 'C-os fűtővíz értékkel lehet elérni. Ahhoz, hogy a kondenzáció létrejöjjön, a fűtési rendszerünk visszatérő ágában lévő víznek kell minél alacsony hőmérsékletűnek lennie. Ez a hőmérséklet max. 50'C-ot jelent. Ha ezt el tudjuk érni, akkor érdemes beruháznunk a kondenzációs készülékre. A kondenzációs készülékek különösen előnyösen alkalmazhatók alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereknél, például padlófűtésnél, falfűtésnél. Ekkor az egész fűtési szezonban kondenzációs üzem érhető el. Általában a padlófűtés 40/30 'C-ra van tervezve, a falfűtés pedig 45/35 'C-ra. Az fenti ábrán jól látható, hogy a padlófűtés egyrészt a sugárzó hő irányából adódóan, másrészt az alacsony hőmérsékletű fűtővíznek köszönhetően a leggazdaságosabb fűtési rendszer.
A falfűtés valamivel magasabb hőmérsékleten üzemel, de még mindig rendkívül jó hatásfokkal. Előnye, hogy felület-hűtésként is használhatjuk, ami lényegesen komfortosabb a hagyományos klíma berendezéseknél.
Érdekes a helyzet, ha egy régebbi épületet és annak fűtési berendezését vizsgáljuk kondenzációs kazánnal való felszerelés szempontjából. Ha a fűtési rendszer jó állapotban van, akkor semmi akadálya a meglévő hőtermelő kondenzációs készülékre történő kicserélésének. Általában ezek a régebbi épületek B30-as blokktéglából készültek, gyenge minőségű nyílászárókkal. Ha a meglévő épületszerkezet hőszigetelését elvégezzük olyan módon, hogy az kielégítse a jelenlegi hővédelmi előírásokat, akkor a fűtőberendezésnek hideg időben sem kell az eredetileg tervezett 90/70 °C-on üzemelnie, hanem elegendő ennél alacsonyabb hőmérsékletű fűtővízzel dolgozni. Az épület hőszigetelése révén tehát a meglévő fűtési rendszer kondenzációs üzemre alkalmassá válik. Ha nincs lehetőségünk a lakás hőszigetelésére, akkor sem szabad lemondani a kondenzációs kazánról. A régi fűtési rendszerek szinte kivétel nélkül túl vannak tervezve, a gyengébb minőségű kazánokhoz jó nagy radiátort szereltek, nehogy panaszkodjon a tulajdonos. Elég megfigyelnünk azt, hogy vajon hányszor fordul elő, hogy a radiátorok 80-90 fokosak. Talán egyszer sem. Hazánkban a telek egyre enyhébbek, így minimálisra tehető az az időszak, amikor kazánunk magas fűtővízzel dolgozik ( 2-4 hét ). A fűtési szezon nagy részében elegendő a 60-65 'C-os fűtővíz, melynek visszatérője kb. 50 'C. Ez azt jelenti, hogy a 6-7 hónapos fűtési szezon nagy részében nyugodtan használhatunk kondenzációs kazánt, mert a megtakarítás így is jelentős lesz. Tehát fűtési rendszerünk felújítása előtt alaposan számoljuk át a hőszükségletet.
|
Termékek
Ebben a kategoriában nincsenek termékek. |